ÜDVÖZLÖK MINDEN OLVASÓT

Blogomban nem elsősorban útleírásokat, hanem apró úti élményeket, vidám és kevésbé vidám eseteket igyekszem rögzíteni.
Jó szórakozást kívánok hozzá, és szeretnék minél több hozzászólást kapni TÖLETEK.
JULI

2010. augusztus 17., kedd

A Kopaszi gáton.


Hajdanában bicikliztünk erre Juliskával. Meg is lepődött, milyen szép, és milyen elhanyagolt terület van a szomszédunkban. Megmutattam, hol volt a Lágyi tó, a mai Infópark, Egyetem területen, merre volt a Hőerőmű hidegvizü strandja, az öböl szabadstrandja. Megnéztük az úszó házakat, az öböl végén a hajóroncsokat.
Sok év múlva elkészült az újjáépített Kopaszi gát vitatott nagyberuházása. Az elsők között látogattuk meg, én kerekesszékben tolva. Döbbenetes volt! Ennyire szépet alkotni a semmiből. Természetesen beléptünk az Öböl 11 támogatóihoz és népszérűsítőihez.
Örömmel láttuk, készülnek a vendéglátóhelyek, WC-k, és egyre több ember veszi erre sétáját. Egyre több autó a parkolóban, egyre több biciklista, babakocsi, egyetemista, napozó, pihenő.
Hiába az ellenpropaganda, az emberek jó részének tetszik a szép park, a kanyargó gyalogutak, a sok pad, a vízén a vadkacsák, evezősök.
Tavasz óta nem jártunk itt, Eszter mesélte, megnyílt a szabadstrand, nézzük meg milyen jó!
Így is lett! A parkolási díj meglepett, de a mozgássérült engedéllyel simán bementünk. Rengeteg autó volt a parkolóban!
Természetesen a nagy melegben a strandra akartunk menni, de hamar föladtam, mert a főbejárattól a homokos öböl közel 1 km. távolságra van, és oda-vissza a bottal botorkálva nem vállaltam. Sajnos a strand melletti bejáratot nem nyitották meg.
Találtunk egy kellemes helyet faárnyékban, és letelepedtünk.
A park gyönyörű, a virágok mindig változnak, a gondozott gyep üde zöld és frissen nyírt. A képeken látszik, milyen csodálatos az egész.
A strand, mint egy tengerpart, homokkal töltve, sekély vizében sokan fürdenek. A szívünk egy kicsit fáj, hogy ez a távolság egy mozgáskorlátozott számára túl nagynak bizonyúlt. De azért semmi gond, mert a nap szépen süt, a panoráma gyönyörű, a csend hihetetlenül megnyugtató. Direkt harmonikus, ahogy belezakatol időnként egy-egy vonat.
Jól esik látni a strandra igyekvő kisgyerekes családokat, biciklistákat. Balra a második kerthelyiség már megnyílt, sokan ülnek panorámás teraszán.
Szóval az egész táj idilli és megnyugtató, és ez a mai világban nagyon sokat jelent.
Kár, hogy a Lágymányosi öböl kiépítése nem úgy sikerült, ahogy azt eltervezték. A szórakozóhelyeknek ma már működniük kellene, de szerintem túl nagyra sikerültek. Nem tudom, a vállalkozók mernek-e ekkora óriásokba belevágni, amiből, ha jól emlékszem, vagy 15 van egymás mellett.
A híd sem hiszem, hogy elkészül év végéig a gát végén. A stranddal meg az a bajom, hogy a főbejárattól csak kerekesszékkel jutnánk oda. A másik probléma meg a toalett, ami a strandtól szintén km-re van a gáton. A tengerpartot idéző hangulatú homokpadon meg jó lenne egy-két napernyő, meg öltözőfülke.
Ezek magán észrevételeink, és nem akadályoznak bennünket abban, hogy tovább dicsőítsük a Kopaszi gát szépségét, ami Budapest legszebb közparkja, és mindenkinek látni kell.
És továbbra is a sikeréért drukkolunk!


1 megjegyzés:

Hani írta...

Én is imádom a Kopaszi gátat, szerdán is oda megyünk a barátaimmal. Nagyon szép a hely, még egy gondja van, hogy elég nehéz tömegközlekedéssel elérni, de számomra megéri a 15 perc séta. Előfordul, hogy futni megyek ki, vagy petainque-ot játszani a fűben, aminél puhábbal nem igen találkoztam még. Ha esetleg tudsz még hasonló jó helyeket, mindenképp írd meg. Szia Vilcsi!

Közreműködők