ÜDVÖZLÖK MINDEN OLVASÓT

Blogomban nem elsősorban útleírásokat, hanem apró úti élményeket, vidám és kevésbé vidám eseteket igyekszem rögzíteni.
Jó szórakozást kívánok hozzá, és szeretnék minél több hozzászólást kapni TÖLETEK.
JULI

2010. április 14., szerda

Naturista kempingezés Horvátországban Pannikától.






Juliska rábeszélt, annyira tetszik a megjegyzésként írt irományom, valami ilyesmit
képzelt el, amikor meghívott csapattagnak.
Amiről most írok, az nekik a negyedik, nekünk az első nyaralásunk Horvátországi Naturista kempingben, méghozzá a KONOBÉBEN.

Az írás úgy végződik, hogy a következőévben Panniék is jönnek majd velünk!

Így is lett. Egy augusztusi hétfő este útra keltünk. Zötyköltünk végig a Tiszaparttól , Szegeden, Baján, Bátaszéken, Kaposváron, Nagykanizsán át Lentibe. Ott aludtunk, reggel indulás : Muraszombat, Maribor.

Kávét szendvicset előre készítettük és neki indultunk a kb 300-350 km-nek Szlovénián át Horvátországba.
. Lejtőn le, fel kanyargott a két autó. Egyszer csak a Juliék kocsija azt mondta, hogy nyek és nem ment tovább. Jozsi mint a szerelő szokásához hiven elöször belülről, majd alulról kezdte keresni a hibát. Az idő, csak, csak telt, de a hiba nem lett meg.

Végre bevontattuk egy szervizbe ahol mondták, hogy csak hosszas javítás és drága alkatrésszel lehet megjavítani. De gyorsan összeült a kupaktanács és úgy döntöttünk, hogy a Nisike tréleren érkezik haza.

Annak rendje módja szerint Juliska nekiállt a földön megteríteni. Kiterítette az abroszt é nekiálltunk ebédelni és egyben vacsorázni is. Éjjel valamikor megérkezett a tréler és elindultunk vissza haza felé.

Ez volt az út első fele.

Vilcsikében, csak ott motoszkált a kisördög, hogy mi mégis láthassuk Krk szigetét. Azzal az új ötlettel állt elő, hogy induljunk újból el a TOYO-tával. A család másik fele vonaton teszi meg az utat. Ismét este útnak indultunk szokásos Lentiben megszálltunk és irány tovább a Krk szigete. Postojna után elkanyarodtunk egy csodálatos folyóvölgybe, ami levitt egész Rijekába.
Kora reggel oda is értünk. Sőt, az volt a baj, hogy túl korán!Még nem volt nyitva a Kemping.

Nem tétlenkedtünk hanem rögtön szét néztünk, hogy mi merre van.

Először bizony nem tetszett a Kemping. Úgy jártam, mint Juliska. A nagy sötétségből lassan virradt. Gomolygott a hajnali ködös pára lenn a mélyben biztosan ott volt a tenger, de csak gomolygott sejtelmesen.

LÁTTAM MÁR SZEBBET IS!

AZTÁN RAJTAÜTÉSSZERŰEN FELJÖTT A NAP, ÉS MINDEN MEGVÁLTOZOTT!

KÉKEN SZIKRÁZOTT A TENGER, RAJTA A CSÓNAKOK. Jobbra a távolban megcsillant

Krk város templomának hagymaszerü tornya. Ahogy kelt fel a nap és bevilágította a kempinget egyre szebb és szebb lett . Színes és világos lett a part és a sátrak között bujkált a nap. Mire teljesen felkelt a nap mi addigra már leraktuk a sátrat és bevetettük magunkat a tenger hűs habjaiba.
LEHETSÉGES, HOGY MÉGSEM LÁTTAM ILYEN SZÉPET?
KÖZBEN TALÁLTUNK KÉT SZOMSZÉDOS BÁSTYÁT, ÉS FELÁLLÍTOTTUK A SÁTRAINKAT.

A többi nap is nagyon kellemesen telt el. Nappal sütettűk a hasunkat, délután és este irány a város. Nagyon jól éreztük magunkat, mire hazaértünk addigra Nisikét is meggyógyították. Ekkor elhatároztuk, hogy a következő évbe is Horvátországba megyünk nyaralni, csak a sziget másik részére.

2010. április 11. 10:28 PANNIKA

Törlés

1 megjegyzés:

juliskspannika írta...

Köszönöm, hogy megírtad élményedet az első Krk szigeti útról és nyaralásról. Mintha csak most történt volna, jó volt újból átélni és olvasni Juli

Közreműködők